True tears (vége)

true-tears-13-large-36.jpg

Manapság igen nehéz valami megindító történetet alkotni, főleg a hárem animék műfajában, a True tearsnek mégis sikerült! Aki ismer az tudja, hogy nekem a hárem animék nagy ellenségeim, mert mind ugyanarra a sablonra épülnek, és ráadás a fiú szinte sosem éri meg. Ennek a sorozatnak mégis sikrült kitörnie ebből erőteljes karakterfejlődésekkel, és megható metaforikus utalásokkal valami igazán maradandót alkotnia annyira, hogy én végig csak úgy csüngtem minden egyes másodpercén.

true-tears-13-large-27.jpg

Ami igazán nagyot dobott számomra az a teljes kiszámíthatatlansága. Főleg amikor már vagy csak 15 perc van hátra az utsó részből, és még akkor sem tudom mi lesz a vége, vagy csak nem merem elképzelni. Szóval a történet alapvetően nem mond sokat: van egy fiú, akibe három lány is szerelmes (vagy lesz a sorozat alatt), de a fiú nem bír választani, és tehetetlen. Mégis mi teszi kiemelkedő? Az az érzés, ami végig bennem volt mialatt ezt a sorozatot néztem. Egy oylan érzés, ami körömrágásra késztet, és hogy gyorsan a következő rész torretnje után kapkodjak, miután megnéztem az előzőt. Ebben pedig jelentős szerepet játszanak a karakterek: Shin, aki először tétlenkedett, és a határozatlansága sok szenvedést okozott a hozzá közel állóknak, azonban a végére mégis felállt, és választott mialatt könnyekben tört ki. Hiromi, aki képes volt túltenni magát a féltékenységén, illetve Noe, aki végülis rájött, hogy anemcsak a repülés lehet az egyetlen cél. Aztán ott van Ai, aki végül tovább lépett, és Jun, aki egy bátor beismerő vallomással egyszerűen sokkolja a nézőt. Meg persze Miyokichi, aki egyszerűen kedvenc. ^^ Végül pedig Shin édesanyja, aki nagyot nőtt a szememben főleg az utolsó részben. Láthatóan ez a sorozat csak úgy bővelkedik logikusan követhető karakterfejlődésben, amit imádok, ezért kell imádnom ezt a sorozatot! >_< Mondjuk csak az apuka volt fejlődéshiányos, mert ő pl állandóan csak újságot olvasta és hümmögött.😀

A sorozat metaforikus felépítése gyönyörűen volt kivitelezve, ami habár elég erőteljesen Noe köré volt kiépítve, az összes szereplőre le lehetett vezetni. A könnyek és a repülés mind az emberi kapcsolatokról szólt: a számunkra kedves emberek olykor megríkatnak és ha sikerül megtalálnod azt, amit keresel, ami kiegészíti az életed, akkor leszel képes repülni.🙂

“You believe that I can fly,
These are my wings.”

Végszóként megkaptam az endingem, aminek örülök.🙂 Azonban eddig ez volt az első olyan anime, aminél bármilyen vég összeszorította volna a szívem, és aminél az utolsó percekig nem voltam képes rájönni, hogy hogyan fog befejeződni. Ez a sorozat nagyon a szívemhez nőtt, amihez a történeten, a karaktereken és a zenén kívül még a hihetetlenül csodálatos grafika is hozzájárult. Remélem még sok ilyenben lesz részem. ^^

5 hozzászólás

  1. Hát nem is tudom hogy kezdjem… tényleg eléggé kiszámíthatatlan volt, és voltak megható részei; talán sikerült is kicsit elszakadnia a sablonoktól. De számomra – és nem tudom meghatározni, hogy miért – Hiromi karaktere az egyik legjellemtelenebb volt, amit valaha láttam. Na de mindegy, ez van, ezt kell szeretni.

  2. Hát jellemtelennek nem mondanám, de ízlések és pofonok. Nem muszáj, hogy mindnekinek tessen az összes szereplő. ^^

  3. Szvsz Shin anyjának karakterfejlődése túl gyors volt, és nem igazán megindokolt… de ez valószínűleg csak azért van, mert hát csak 13 rész🙂

    Amúgy mindenben egyetértek ^^

  4. És megemlíthetnénk még a kisegítő gyereket is, akit a végére már egészen emberszámba vesznek😀
    Még az is lehet, hogy ő veszi át a családi borászatot vagy mit.🙂

  5. Engem sokkolt Jun vallomása, marhára nem lehetett számítani rá, még ha Hiromi egyszer cukkolta is vele, hogy hugi komplexusa van…
    Az összes lányszereplő elég unszimpatikusnak indult, de a végére jelentősen javult a helyzet, már csak Hiromit nem csípem az önzősége miatt.

    Összességében kellemes és ritka látványos sorozat volt (csak az utolsó részben tűnt fel a karakterek kicsit fura hegyes álla :p), de Jun viselkedése miatt nekem az utolsó előtti epizód nagyobbat ütött, mint a legutolsó, amire sok más történéssel ellentétben számítani lehetett : )

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: